2014. augusztus 17., vasárnap

Union J – 2014.08.16. – Tralee – A találkozás

Twitter: anett8903

Az előző napi koncertről ITT olvashattok :D 

Másnap reggel, mivel még mindig nem tudtuk, hogy melyik reptérről mennek, ezért úgy döntöttünk Nettivel, hogy egyszerűbb kinyomozni, hogy hol szálltak meg és odamenni reggel a hotelhez.
Na ez sikerült is :D Ne kérdezzétek, hogyan :D Ezért reggel 7-kor fáradtan, karikás szemekkel, elindultunk a hotelhez, persze eltévedtünk 2x :D De megérkeztünk végül, egy jó kis 1 órás séta után :D

Senki nem volt még ott, de amint leültünk, már megjelent egy taxi és már a jól ismert rajongók szálltak ki belőle, majd még jöttek vagy 4-en.
Az időjárás nem volt a barátunk, iszonyatosan hideg volt, egy kabát még kellett volna, mi meg ott ültünk a hideg kövön, a többiek meg azon feküdtek és kb. alig volt rajtuk ruha :D
Majd egy olyan másfél órával később megjelent a már tegnapról jól ismert kisbusz, ami a srácokért jött :D A sofőr kiszállt, majd össze-vissza kezdett el mászkálni, de a fiúk még sehol…
Kicsivel később  a manager jött ki a szállodából, elkezdte bepakolni a bőröndöket, közben beszélgetett a rajongókkal :D Nagyon nagy arc az az ember :D Mintha az apánk lenne, ránk szólt, hogy „Hol van a kabátod? Miért fekszel a földön? Meg fogtok fázni!” :D


Aztán felálltunk, mert hát már láttunk a hotel ajtón át a fiúkat :D Közelebb mentünk, Ők pedig kijöttek :D JJ volt az első, egyből oda is mentem, csináltunk képet, majd jött George :D Nem vettem észre, hogy kikapcsolt a gépem és tökre azt hittem, hogy sikerült a kép, majd ugyan így mentem Jaymihez is…Aztán realiztálam, hogy be sem volt kapcsolva :D



Ezért vissza mentem George-hoz, hogy bocsi, de az előbb nem sikerült, mondta, hogy nem gond, akkor csináljunk újat :D Annyira cuki volt :D Tiszta karikás volt a szeme, látszott rajta, hogy napok óta nem aludta ki magát rendesen, de még így is mosolygott és átölelt :) Imádom, valahogy, amikor mindig ránézek arra, gondolok, hogy hogy lehet valaki ennyire aranyos? Annyira inspiráló az egész lénye ennek a gyereknek, hogy az hihetetlen. Én nem szoktam ilyen lenni, de ezen a képen annyira édes, ahogy ott áll megszeppenve, fáradtan a kis kávéjával *-* IMÁDOM!




Majd egy Thank you és egy Goodbye után vissza koslattam Jaymihez, aki szerintem a legfáradtabb volt  a 4 fú közül, ezért jobbnak láttam nem beszélgetni Vele, mint a múltkor, pedig jó lett volna neki elmondani, hogy már sokkal jobb a kedvem és, h nagyon sokat segített, amit akkor mondott…így csak beálltam mellé ismét, majd megköszöntem a képet és már Josh-t kutatta a tekintetem, de Ő még ki sem jött a szállodából…


 Így hát visszamentem JJ-hez, rámnézett és mondta, hogy „I love you” és már hajoltam is oda, hogy megöleljen, majd utána mondtam Neki, hogy Viszlát a Fusion Festiválon :D Majd meglepődött, és mondta h a Fusion Festivál az hatalmas lesz :D Haha :D


Végül megjelent Josh is, egyből odamentem, de arrébb ment, de végül sikerült elkapni :D Kicsit Terminátor feeling az a kép, amit csináltunk, de hát több, mint a semmi :D Mondjuk Vele eddig egyetlen normális képem van, az is az, amit a legelső találkozásunkkor csináltunk tavaly novemberbe :D



Közben a fiúk beszálltak a kisbuszba, én és a barátnőm pedig megálltunk mellette, megöleltük egymást, majd Netti vissza futott a táskájáért, én meg ott álltam a busz mellett, a kezemet a szám elé emeltem, annyira boldog voltam, majd benéztem a buszba, George ott ült, engem nézett ezer wattos mosollyal, majd integetett, én meg vissza integettem Neki :D 

Lényegében ennyi történt aznap :D Nagyon, de nagyon boldog vagyok, mert valahogy ezek a találkozások mindig rengeteg erőt adnak a folytatáshoz, és mindig ráébresztenek arra, hogy akárki akármit mond, Nekem van a világon a LEGJOBB hobbim :) 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése